London – nyugalom van, szeretem

Szeretem, amikor minden nyugodtan és rendezetten folyik a maga útján, ezzel megteremtve a megfelelő komfortérzetet. London ilyen, legalább is nekem ilyen.
Számos reptere közül bármelyikre érkezzünk, vonattal ( kb 17-2o GBP / út ) és busszal ( kb 16 GBP / út ) ( a Heathrow-ról metróval is ) nagyon egyszerűen és könnyen bejuthatunk a központba. Mindenhol egyértelmű jelzések segítenek és ez igaz a tömegközlekedésükre is.


look-right-londonA rendezettség- a mozgólépcsőn automatikusan mindenki jobb oldalra áll, hogy a siető utasok könnyen haladhassanak-, az intelligens közlekedési morál – akár gyalogos, akár járművel történő – biztonság-érzetet ad, persze ha az ember gyorsan megtanulja, hogy minden fordítva van , mint itthon. Vagyis először jobbra nézünk, ha lelépünk az útra, de ha még el is felejtenénk, hatalmas fehér felíratok „LOOK RIGHT” jelzik ezt az úttesten. A metrókba/ból zömmel mozgólépcsőn haladhatunk, de mindenhol van lépcső, sok helyen lift is. Több helyen találkoztam azzal az üdítő példával, hogy a lépcsők alján kiírják, hány lépcsőfokra számíthat az ember, míg a felszínre jut. Séta közben ,ha véletlenül meg is löknek, rögtön udvariasan elnézést kérnek, nyugodtan fordulhatunk hozzájuk, szívesen nyújtanak eligazítást. Az például igencsak figyelemre méltó, hogy amennyiben gond akad a metróbeléptető előtt ( pl. a kártyánkat valamiért nem fogadja el a gép ), nem telik bele 1-2 perc, a semmiből máris ott van az asszisztencia és segít. Egyszerűen képesek olyan szervezetten élni a mindennapjaikat, hogy ezzel együtt nagyon megkönnyítik a turisták dolgát is. A közlekedésre napijegyek ( kb 9 GBP-től ) , vagy Oyster kártya – feltölthetjük és az összeget utazhatjuk le – vásárolható metrókban és különböző árusoknál. A térképen szereplő metróhálózaton láthatjuk, hogy különböző szektorokra osztották fel a várost ( 1-2 zóna lefedi a belvárost és a látványosságok nagy részét ) és ezek kombinációira szólnak a különböző jegyek. A beléptető kapuk egyszerűen működnek és kijelzőjük figyelmeztet, ha hamarosan lejár a kártyánk. Hétvégenként rendszeresen végeznek karbantartásokat a vonalakon, ezeket mindig előre kiírják az állomásokon. Fontos azzal is számolnunk, hogy éjszaka a tömegközlekedés szinte megszűnik, s ekkor taxit kell fognunk, melynek elég borsos az ára. A bliccelést egyébként érdemes kerülni– egyrészt a kapukon nehéz átjutni, másrészt pedig az egyik kedvenc kiírásom a metrókban : „A mi ellenőreinket könnyű felismerni, pont úgy néznek ki, mint Te”

london-doormanSzállásoknál fókuszáljunk a tisztaságra. A briteknek nem igazán erényük a higiénia, ezért sok hotel, akár még 4 csillagos is szolgálhat meglepetésekkel. Elhelyezkedésileg a Kensington környéket jó szívvel ajánlom. Egyrészt a tipikus és szerintem gyönyörű viktoriánus házak miatt,másrészt pedig nyugodt rész, mégis központ közeli, ráadásul több látnivaló is található itt. Először is a Hyde Park, ahol reggel sétálgatva a munkakezdés előtt futó, sétáló, vagy kutyát sétáltató emberek között mi is megnyugszunk. Vagy itt van a Természettudományi Múzeum a megszámlálhatatlan dinoszaurusz lelettel, a Tudományos Múzeum a Holdra szálláshoz használt kapszulával, vagy Stephenson gőzmozdonyával és még sorolhatnám. Ezekben a múzeumokban és sok , az állam által fenntartott múzeumba is ingyenes a belépés. A britek ezt azzal magyarázzák, hogy pontosan tudják a Windsorok, hogy a múzeumaikban található tárgyak nagy többségét a „barangolásaik” alatt „gyűjtötték össze”, vagyis a történelmük során összerabolták, ezért lelkiismereti okból nem kérnek pénzt. Ha azt vesszük, hogy a legtöbb nagy múzeum kincseivel ugyanez a helyzet szerte a Világban, mégis jelentős belépőjegyárakat számítanak fel, nos…ez azért szimpatikus.
Bármelyik múzeum előtt kígyózó sorokra érkezünk, egyáltalán ne ijedjünk meg. Valahogy ez is megy nekik. Szakaszonként táblák jelzik a sorban állóknak, hogy kb. mennyi idő , míg bejutnak. Persze ne gondoljuk, hogy órákat vesz igénybe, hiába áll az utcán a sor , nem telik bele 8-10 percbe és már bent is vagyunk. A nevezetességek jól megközelíthetőek, aki bírja a sétát, az lábon végig járhatja a legtöbbet egymás után.

london-pubLondonban az élet nekünk sajnos drága. A gyorséttermek ( Burger King, McDonalds, stb ), szemben az itthoni szokásokkal, nem felkapott helyek, inkább a bevándorlók, vagy turisták fogyasztanak itt. Az áraik viszont magasabbak , mint nálunk. Azon pedig sajnos ne csodálkozzunk, hogy rettentő mocskos a belső tér és a mosdó is. A pubokban és éttermekben sokkal jobb színvonallal találkozhatunk , bár ezek drágábbak is. A boltokban vásárolhatunk 1-3 fontért előre csomagolt szendvicseket, készételeket ( pl sushi ). Ezek szerencsére nem tartalmaznak tartósítószereket, vagy az átlagosnál magasabb mennyiségű mesterséges anyagot, sőt! Ráadásul szerintem még finomak is.

OxfordStreetVásárlásra az Oxford Street és környéke kiválóan alkalmas a töménytelen sok boltjával és leárazásaival, valamint az egyik kedvenc részem a Camden Town, mely egyszerre egy nagy nyüzsgő piac és az új hullámos művész-világ központja is.
Külvárosai és a környező vidék is számos érdekességet rejt, például Greenwich külvárosban a az Old Royal Observatory, a 0 meridiánnal, vagy Tudor Henrik számomra nyomasztóan sötét , baljós, de érdekes kastélya, a Hampton Court Palace, melyet a Waterloo állomásról vonattal érünk el. Vigyázzunk, mert a beléptető kapu beenged a jegyünkkel, de vissza már nehézkes lesz, mivel bőven a körzeten kívül esik, az esetleges ellenőri büntetés pedig jó nagy összeg.
Nem tagadom, London az egyik szívem csücske, s bár természetesen ott sem fenékig tejfel az élet, de az egyik legélhetőbb és legkönnyebben felfedezhető város, ahol valaha jártam.

– Simkó Adrienn –

Londoni séták az IBUSZ-szal

Kategória: Európa
Címke: ,