Cégtörténet

Az IBUSZ szó eredete

Az IBUSZ a cég egykori cégnevének, az Idegenforgalmi. Beszerzési, Utazási és Szállítási Rt.-nek a rövidítése.

A cég története

  • Az IBUSZ egyik jogelődje, az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat Rt. 1902-ben alakult meg. Utazásszervezési területen ennek előfutáraként tekinthetünk a Magyar Királyi Államvasutak Menetjegyirodájának 1884-es megalakulására.
  • A külföldi példákat látva, illetve felismerve azt, hogy Magyarország is rendelkezik az idegenforgalom megteremtéséhez szükséges tényezőkkel, az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat létrejöttét a korabeli arisztokrácia neves képviselői és az ügyet támogató pénzügyi körök készítették elő.
  • A vállalat 1902. augusztus 29-én Budapesten tartotta meg alakuló közgyűlését, az első igazgatóságban helyet kapott Gróf Esterházy Mihály (elnök), Dessewffy Arisztid, Széchenyi István, Frankfurter Albert, Hoffmann Sámuel, dr. Keppich Gyula és dr. Pollák Gyula.
  • Az új társaság üzemközösséget létesített a Thomas Cook and Son budapesti irodájával, valamint megváltotta a Nemzetközi Hálókocsitársaság budapesti, brassói, fiumei és temesvári menetjegyirodáit. A Vállalat innen kezdve az Államvasutak Központi Menetjegyirodájaként is működött, továbbá poggyászszállítással is foglalkozott, és szerződésben foglalt kötelessége volt Magyarország turisztikai célpontként történő népszerűsítése is.
  • 1905-ben már 30 belföldi irodát üzemeltetett, és szerte Európában számos képviselettel rendelkezett a cég, 1912-ben pedig megalakult az Általános Beszerzési és Szállítási Rt., amelynek feladata a hírlapok, könyvek és dohányáruk értékesítése volt az állomásokon.
  • A cég nevéhez fűződik az első magyar idegenforgalmi plakát és az első magyar idegenforgalmi témájú falinaptár, valamint az első utazási magazin is: 1905-től egészen 1938-ig évente került kiadásra az „Útitervek” című brosúra, amely a javasolt külföldi programok mellett gyakorlati utazási tanácsokat tartalmazott.
  • 1906-ban az IBUSZ szervezte meg II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatalát, 1909-ben az első nagy Nemzetközi Orvoskongresszus budapesti programjait, 1910-ben pedig a Blériot részvételével rendezett Nemzetközi Repülőversenyt.
  • 1925-ben az IBUSZ indította útjára az első budapesti városnéző buszokat, és a kor „fapados” járatain, azaz a cég különböző programokhoz és rendezvényekhez kapcsolódó „filléres vonatain” 1932 és 1940 között több mint egymillió utast szállítottak.
  • Az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat Rt. 1926. december 11-én olvadt bele az Általános Beszerzési és Szállítási Rt.-be, létrehozva így az IBUSZ-t (Idegenforgalmi Beszerzési Utazási és Szállítási Részvénytársaság). A Magyar Államvasutakkal 1926-ban kötött szerződése a következő 25 évre kizárólagos jogot biztosított a cégnek, hogy a pályaudvarokon kívül árusítsa a MÁV jegyeit és utazási igazolványait.
  • második világháborút követően az állam először megszüntette és átszervezte az IBUSZ számtalan tevékenységét, egy 1948-as kormányrendelet viszont minden más idegenforgalmi szervezetet megszüntetett Magyarországon. Így a cég 1949-es államosítása után az IBUSZ egészen a hatvanas évekig turisztikai monopólium volt hazánkban.
  • Az IBUSZ nevéhez fűződik az „Ismerd meg hazádat!” mozgalom: a cég az 50-es években szerződött a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal, a következő évtizedekben ennek a programnak a keretében több százezer magyar fedezhette fel országunk szépségeit képzett földrajz és történelem szakos tanárok vezetésével.
  • 1967-ben, a Nemzetközi Turizmus Évében a cég már 88 útvonalon kínált társasutazásokat, és egymás után nyitotta meg külföldi képviseleteit keleti és nyugati országokban egyaránt.
  • Az 1970-es évek második felében az IBUSZ-nak mintegy 1500 alkalmazottja volt, és évente több millió utas fordult meg irodáiban: utazás, szállásfoglalás, menetjegyvásárlás, vízumügyintézés, valutaigénylés és pénzváltás okán.
  • 1982-ben a cég már 23 országban tartott fenn külképviseleti irodát, miközben 121 belföldi irodával és mintegy 3000 dolgozóval a hazai szervezett idegenforgalom felét bonyolította.
  • 1985-ben a vidéki irodákból területi igazgatóságokat alakítottak (a budapestivel összesen hatot). Pár évvel később részvények kibocsátásáról döntött a vezetőség, és elkezdődött a vállalat 1992-ig tartó privatizációja.
  • 1989-ben az IBUSZ az első privatizált vállalatok közé tartozott, 1990-ben pedig az akkor nyíló Budapesti Értéktőzsdén az IBUSZ volt az első részvény. A privatizáció végeredményeképpen a többségi tulajdonos az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank lett.
  • Az IBUSZ 1994-ben holdingszervezetet alakított, több különálló tevékenységét önálló társaságokba szervezve. Közülük mindmáig a legjelentősebb tag az IBUSZ Utazási Irodák Kft.
  • Napjainkban is a hazai turisztikai piac jelentős szereplője vagyunk, az éves árbevétel a covid előtt megközelítette a 24 Milliárd Ft-ot, idei vagyoni biztosítékunk 1,5 Milliárd Forint, ezen adatok alapján és országos irodahálózatunk nagysága, valamint dolgozóink száma alapján is hazánk legnagyobb utazási irodája.

Amit nem sejtettünk Az IBUSZ-ról

  • Az IBUSZ a fapados járatok egyik „feltalálója" - a harmincas években kilenc év alatt több mint egymillió utast szállított olcsón a cég „filléres vonatain".
  • A mára fogalommá vált „gulyásparty"-kat is az IBUSZ találta ki, maga a név is a cég tulajdonában áll.
  • Az IBUSZ szervezte meg 1906-ban Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatalát.
  • Az IBUSZ szervezte meg az első nagy, budapesti maratoni futóversenyt 1984-ben.