Az IBUSZ szó eredete

Az IBUSZ a cég egykori cégnevének, az Idegenforgalmi. Beszerzési, Utazási és Szállítási Rt.-nek a rövidítése.

A cég története

• Az IBUSZ egyik jogelődje, az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat Rt. 1902-ben alakult meg. Utazásszervezési területen ennek előfutáraként tekinthetünk a Magyar Királyi Államvasutak Menetjegyirodájának 1884-es megalakulására.
• A külföldi példákat látva, illetve felismerve azt, hogy Magyarország is rendelkezik az idegenforgalom megteremtéséhez szükséges tényezőkkel, az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat létrejöttét a korabeli arisztokrácia neves képviselői és az ügyet támogató pénzügyi körök készítették elő.
• A vállalat 1902. augusztus 29-én Budapesten tartotta meg alakuló közgyűlését, az első igazgatóságban helyet kapott Gróf Esterházy Mihály (elnök), Dessewffy Arisztid, Széchenyi István, Frankfurter Albert, Hoffmann Sámuel, dr. Keppich Gyula és dr. Pollák Gyula.
• Az új társaság üzemközösséget létesített a Thomas Cook and Son budapesti irodájával, valamint megváltotta a Nemzetközi Hálókocsitársaság budapesti, brassói, fiumei és temesvári menetjegyirodáit. A Vállalat innen kezdve az Államvasutak Központi Menetjegyirodájaként is működött, továbbá poggyászszállítással is foglalkozott, és szerződésben foglalt kötelessége volt Magyarország turisztikai célpontként történő népszerűsítése is.
• 1905-ben már 30 belföldi irodát üzemeltetett, és szerte Európában számos képviselettel rendelkezett a cég, 1912-ben pedig megalakult az Általános Beszerzési és Szállítási Rt., amelynek feladata a hírlapok, könyvek és dohányáruk értékesítése volt az állomásokon.
• A cég nevéhez fűződik az első magyar idegenforgalmi plakát és az első magyar idegenforgalmi témájú falinaptár, valamint az első utazási magazin is: 1905-től egészen 1938-ig évente került kiadásra az „Útitervek” című brosúra, amely a javasolt külföldi programok mellett gyakorlati utazási tanácsokat tartalmazott.
• 1906-ban az IBUSZ szervezte meg II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatalát, 1909-ben az első nagy Nemzetközi Orvoskongresszus budapesti programjait, 1910-ben pedig a Blériot részvételével rendezett Nemzetközi Repülőversenyt.
• 1925-ben az IBUSZ indította útjára az első budapesti városnéző buszokat, és a kor „fapados” járatain, azaz a cég különböző programokhoz és rendezvényekhez kapcsolódó „filléres vonatain” 1932 és 1940 között több mint egymillió utast szállítottak.
• Az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat Rt. 1926. december 11-én olvadt bele az Általános Beszerzési és Szállítási Rt.-be, létrehozva így az IBUSZ-t (Idegenforgalmi Beszerzési Utazási és Szállítási Részvénytársaság). A Magyar Államvasutakkal 1926-ban kötött szerződése a következő 25 évre kizárólagos jogot biztosított a cégnek, hogy a pályaudvarokon kívül árusítsa a MÁV jegyeit és utazási igazolványait.
• A második világháborút követően az állam először megszüntette és átszervezte az IBUSZ számtalan tevékenységét, egy 1948-as kormányrendelet viszont minden más idegenforgalmi szervezetet megszüntetett Magyarországon. Így a cég 1949-es államosítása után az IBUSZ egészen a hatvanas évekig turisztikai monopólium volt hazánkban.
• Az IBUSZ nevéhez fűződik az „Ismerd meg hazádat!” mozgalom: a cég az 50-es években szerződött a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal, a következő évtizedekben ennek a programnak a keretében több százezer magyar fedezhette fel országunk szépségeit képzett földrajz és történelem szakos tanárok vezetésével.
• 1967-ben, a Nemzetközi Turizmus Évében a cég már 88 útvonalon kínált társasutazásokat, és egymás után nyitotta meg külföldi képviseleteit keleti és nyugati országokban egyaránt.
• Az 1970-es évek második felében az IBUSZ-nak mintegy 1500 alkalmazottja volt, és évente több millió utas fordult meg irodáiban: utazás, szállásfoglalás, menetjegyvásárlás, vízumügyintézés, valutaigénylés és pénzváltás okán.
• 1982-ben a cég már 23 országban tartott fenn külképviseleti irodát, miközben 121 belföldi irodával és mintegy 3000 dolgozóval a hazai szervezett idegenforgalom felét bonyolította.
• 1985-ben a vidéki irodákból területi igazgatóságokat alakítottak (a budapestivel összesen hatot). Pár évvel később részvények kibocsátásáról döntött a vezetőség, és elkezdődött a vállalat 1992-ig tartó privatizációja.
• 1989-ben az IBUSZ az első privatizált vállalatok közé tartozott, 1990-ben pedig az akkor nyíló Budapesti Értéktőzsdén az IBUSZ volt az első részvény. A mai napig turisztikai tevékenységet folytató IBUSZ Utazási Irodák Kft.-t 1993-ban alapították, 100%-os magyar tulajdonú vállalat.
• Az IBUSZ 1994-ben holdingszervezetet alakított, több különálló tevékenységét önálló társaságokba szervezve. Közülük mindmáig a legjelentősebb tag az IBUSZ Utazási Irodák Kft.
• Napjainkban is a hazai turisztikai piac egyik legstabilabb és legmeghatározóbb szereplője vagyunk. A COVID-járványt követően, 2022-től éves árbevételünk tartósan meghaladja a 30 milliárd forintot. 2026-ban a külföldi utazásszervezéshez kapcsolódó vagyoni biztosítékunk 4,2 milliárd forint, amelyet további 840 millió forint fedezet egészít ki az utasbiztonság érdekében. Országos lefedettségű irodahálózatunkkal és több száz fős szakértői csapatunkkal továbbra is Magyarország legnagyobb és legmegbízhatóbb utazási irodájaként formáljuk az utazási élményeket.

Amit nem sejtettünk Az IBUSZ-ról

• Az IBUSZ a fapados járatok egyik „feltalálója" - a harmincas években kilenc év alatt több mint egymillió utast szállított olcsón a cég „filléres vonatain".
• A mára fogalommá vált „gulyásparty"-kat is az IBUSZ találta ki, maga a név is a cég tulajdonában áll.
• Az IBUSZ szervezte meg 1906-ban Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatalát.
• Az IBUSZ szervezte meg az első nagy, budapesti maratoni futóversenyt 1984-ben.